Biznisz boyz: A Testerlab-sztori

Miért nem ott romlik el a szoftver, ahol a hibát megtaláljuk?

A szoftver nem akkor romlik el, amikor hibát találunk benne

Sokan még mindig úgy gondolnak a tesztelésre, mint egy utolsó lépésre a fejlesztés végén. Valami kötelező körre, amit jó esetben gyorsan letudunk, rosszabb esetben pedig teljesen elhagyunk. A valóság viszont az, hogy a szoftverek ma már olyan üzleti kockázatot hordoznak, amit nem lehet majd utólag kezelni.

Ebben az írásban azokat a gondolatokat szedtük össze, amelyek a Biznisz Boyz podcast epizódjában is előkerültek  és amelyek jól mutatják, miért változott meg gyökeresen a tesztelés szerepe az elmúlt években.

A tesztelés nem extra költség, hanem kockázatkezelés

Egy banki app, egy webshop vagy egy belső vállalati rendszer hibája ma már nem technikai kérdés. Bevétel, ügyfélélmény és reputáció múlik rajta. Amikor egy kritikus funkció nem működik, annak nemcsak javítási költsége van, hanem elveszett vásárlások, ügyfélszolgálati terhelés és bizalomvesztés is megjelenik.

A tesztelés valódi értéke ott látszik meg, amikor nem történik meg a baj. Amikor nem kerül ki hibás release, amikor nem kell élesben kapkodni, és amikor nem a felhasználók jelzik először, hogy gond van.

A majd végigkattintjuk már nem működik

Régen elég volt pár kézzel végigpróbált funkció. Ma egyetlen egyszerű folyamat mögött is több tízezer lehetséges kombináció van: böngészők, verziók, eszközök, hálózati környezetek. Ezeket manuálisan lefedni lehetetlen.

Ezért vált alapelvvé, hogy kimerítő tesztelés nem létezik. A kérdés nem az, hogy mindent letesztelünk-e, hanem az, hogy mit érdemes. A jó tesztelés nem mennyiségi, hanem döntési kérdés.

Nem minden hibának ugyanakkora az ára

Egy rossz szöveg vagy elcsúszott dizájnelem bosszantó, de ritkán üzletkritikus. Egy nem működő fizetésgomb viszont percek alatt milliós veszteséget okozhat. A tesztelés értelme ott kezdődik, amikor a kockázatot helyezzük fókuszba.

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a tesztelési költséget mindig a potenciális veszteséghez kell mérni. Nem több teszt kell, hanem jobb fókusz.

A tesztelő nem ellenség, hanem szövetséges

Sok szervezetben a tesztelőt még mindig rossz zsaruként kezelik, aki csak hibákat keres. Pedig a valódi szerepe ennél jóval összetettebb. A tesztelés akkor működik jól, ha támogatja a fejlesztést, nem pedig szembemegy vele.

Ehhez nemcsak technikai tudás kell, hanem kommunikáció, doménismeret és az a képesség, hogy a problémát úgy lehessen megfogalmazni, hogy abból valódi javulás szülessen.

Ha a felhasználó tesztel helyetted, az mindig drágább

Gyakori tévhit, hogy majd az ügyfél visszajelez. A valóság az, hogy a felhasználó nem hibát keres, hanem megoldást. Ha nem kapja meg, egyszerűen továbbáll.

A tesztelés kiszervezése a piacra nem agilis gondolkodás, hanem kockázatos spórolás. Azok a hibák, amelyek élesben derülnek ki, mindig sokszorosába kerülnek annak, mint amit megelőzéssel lehetett volna rájuk költeni.

Specializáció: kevesebb ígéret, nagyobb érték

Az adás egyik visszatérő gondolata volt, hogy miért veszélyes mindent is csinálni. A szoftverminőség olyan terület, ahol a fókusz számít igazán. Nem attól lesz jobb egy projekt, hogy minden házon belül van, hanem attól, hogy a megfelelő szerepkörök időben megjelennek.

A tesztelés akkor ad valódi értéket, ha önálló, komolyan vett része a folyamatnak - nem pedig egy kipipálandó lépés a végén.

🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést

Ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan gondolkodnak ma a szoftverminőségről azok, akik napi szinten üzleti kockázatokat kezelnek, hallgasd meg a Biznisz Boyz podcast epizódját Hamana Zsolttal és Hargitai Zsolttal.