Podcast
2025-11-20
Miért pénzégetés a nem értek hozzá mentalitás?
Tesztelési stratégia, tesztpolicy és tesztterv: Miért nem működik a tesztelés ezek nélkül?
A Nálunk működött podcast nyolcadik epizódjában Hamana Zsolt és Hargitai Zsolt arról beszéltek, miért akad el sok cégnél a szoftveres minőségbiztosítás és miért kulcsfontosságú, hogy tisztán külön váljon a tesztpolicy, a tesztstratégia és a tesztterv szerepe. A legtöbb szervezet érzi, hogy valami nincs rendben a teszteléssel, de nem tudja pontosan megfogni, hol csúszik szét a folyamat. A beszélgetés alapján a probléma gyakran jóval egyszerűbb, mint gondolnánk.
Ha nincs stratégia, bizonytalanság lesz minden szinten
„Mi az egyetlen kérdés, amivel meg tudod állapítani, hogy rendben van-e a cég tesztelési stratégiája?” A válasz meglepően egyszerű: kérd el. A legtöbb helyen ugyanis nincs mit odaadni. Ha nincs egy leírható, elővehető stratégia, az azt jelzi, hogy a tesztelés iránya nincs végiggondolva.
Stratégia hiányában a tesztelők nem tudják, meddig kell menniük a lefedettségben, milyen technikákat használjanak, vagy mely kockázatokat kezeljék elsőként. Emiatt sokan parttalanul dolgoznak: mindenki érzi, hogy valamit csinálni kell, de nincsenek keretek, iránypontok, sarokkövek. Ez bizonytalanságot okoz tesztelői, vezetői és végül cégvezetői szinten is.
A stratégia hiánya láthatatlan problémát okoz - amíg baj nem lesz
Gyakori tünet, hogy a projektet egy-egy hős viszi a hátán. Az eredmények látszólag rendben vannak, de ha ez az ember kiesik - például beteg lesz -, a projekt azonnal megakad. Ez tipikusan akkor fordul elő, amikor a folyamatok helyett az egyének tartják össze a rendszert. A szervezet ilyenkor csak utólag szembesül azzal, milyen sérülékeny a működés.
A másik tipikus jel a folyamatosan csúszó release. Ha újra és újra eltolódnak a kiadások, és váratlan hibák kerülnek elő, az legtöbbször nem egyéni teljesítmény, hanem irányelvek hiányának a következménye.
Mi a különbség a tesztpolicy, a tesztstratégia és a tesztterv között?
A beszélgetésben világosan kirajzolódott a három dokumentum helye és szerepe:
Tesztpolicy – a miért, cégvezetői szinten
Ez a legfelső szint. Rövid, tömör dokumentum, amely azt rögzíti, mit vár el a cég a minőségtől. Például milyen piacra pozicionálja magát, milyen minőségi elveket követ, milyen jellegű hibákat nem engedhet meg. Ez a vízió, amely kijelöli az elvárási keretet.
Tesztstratégia – a hogyan, középvezetői szinten
A stratégia már részletezi az irányokat: milyen lefedettséget célzunk, hogyan kezeljük a hibákat, milyen metrikák számítanak, mi az alapvető kockázatkezelési logika. Itt még nincsenek konkrét nevek vagy határidők, csak világos, követhető iránymutatások.
Tesztterv – a mit, mikor, ki projekt szinten
Ez a legrészletesebb dokumentum. Konkrét feladatok, felelősök, környezetek, határidők, prioritások. Gyakorlatilag egy végrehajtható checklist. Ettől működik a napi szintű tesztelés.
A kockázatok kezelése nem ott kezdődik, ahol sokan gondolják
A kockázatokkal kapcsolatos döntések több szinten jelennek meg. A policy rögzítheti, hogy a cég számára mennyire fontos a kockázatkezelés. A stratégia meghatározza az irányt. A projekt és a tesztterv pedig konkrétan leírja, mely funkciók milyen kockázattal járnak és melyeket kell először tesztelni.
A legfontosabb felismerés: nem kell mindent letesztelni. A cél nem a „kimerítő” tesztelés, hanem a fókuszált, üzletileg indokolt tesztelés. Ez nem könnyelműség, hanem tudatos döntés.
Miért nem szabad sablont másolni?
Sokan próbálnak letölthető sablonokból vagy AI-generált dokumentumokból kiindulni. Ez jó első lépés, de semmi több. A stratégia akkor működik, ha tükrözi a cég saját piacát, ügyfeleit, termékét és működését. Erre nincs univerzális minta.
Egy hatékony stratégia kialakításához gyakran interjúk, dokumentumelemzés és megfigyelés szükséges, mert minden cégnél máshol vannak az erősségek és gyengeségek.
Nem luxus a minőség, költségmegtakarítás
A tesztelés nem extraköltség, hanem kockázatcsökkentés. Ha nincs jól felépített stratégia, akkor a szervezet olyan területeket tesztelhet, amelyeknek nincs üzleti értéke, miközben a kritikus részek kimaradhatnak. Ez közvetlen pénzégetés. Egy strukturált policy–stratégia–tesztterv hármas viszont képes jelentős költséget megtakarítani - akár nagyvállalati, akár KKV környezetben.
Hallgasd meg az epizódot:
%20(1).png)
