Podcast
2026-08-13
47 másodperc fókuszunk maradt: Vedd vissza az irányítást a digitális zajban
A gyors válaszok korában a gondolkodás lett a nehezebb munka
Az AI néhány másodperc alatt megír egy szöveget, összefoglal egy hosszabb dokumentumot, kódot generál vagy segít megoldani egy szakmai problémát. Közben egész nap érkeznek az e-mailek, Slack- és Teams-üzenetek, értesítések, és sokszor úgy próbálunk dolgozni, hogy néhány percenként valami kizökkent abból, amit éppen csinálunk.
Gyorsabb lett a munka, de ettől még nem lett könnyebb koncentrálni. Sőt, miközben egyre gyorsabban jutunk információhoz és kész válaszokhoz, egyre fontosabbá válik, hogy legyen időnk önállóan gondolkodni, elmélyülni egy problémában és megérteni az összefüggéseket.
A Nálunk működött új epizódjában Magyar Bea pszichológussal és trénerrel arról beszélgettünk, hogyan hat az AI használata a gondolkodásunkra és a tanulásra, mit tesz a folyamatos digitális zaj a figyelmünkkel, és hogyan tudunk ebben a környezetben is fókuszáltan dolgozni.
Nem mindegy, mikor kérjük az AI segítségét
Az AI használatánál nemcsak az számít, hogy mire használjuk, hanem az is, hogy a gondolkodási folyamat melyik pontján kapcsolódik be.
Ha már végiggondoltunk egy problémát, kialakítottunk egy saját álláspontot, vannak kérdéseink és elképzeléseink a lehetséges megoldásról, akkor az AI valóban sokat tud segíteni. Kiegészítheti a gondolatmenetünket, új szempontokat hozhat be, ellenőrizhet vagy egyszerűen felgyorsíthat olyan feladatokat, amelyeket egyébként is el tudnánk végezni.
Más a helyzet akkor, amikor rögtön kész választ kérünk tőle. Ilyenkor időt nyerünk, de könnyen kimarad a próbálkozás, a kérdésfeltevés és az összefüggések keresése. Pedig ezekből alakul ki az a problémamegoldó gondolkodás, amire később egy új, ismeretlen helyzetben is támaszkodni tudunk.
A gondolkodás nem a kész válaszoktól fejlődik
A szakmai fejlődéshez nem elég egyre több jó választ ismerni. Végig kell menni azon a folyamaton is, amelynek során saját magunk jutunk el ezekhez a válaszokhoz.
Ez különösen fontos a junior szakembereknél. Egy pályakezdő ma már pillanatok alatt kérhet az AI-tól tesztesetet, kódot, elemzést vagy akár egy komplett megoldási javaslatot. Ettől gyorsabban elkészül a feladat, de közben könnyen kimarad az a rész, amikor neki kell rájönnie, hogy mi működik, mi nem, és miért.
Az adásban elhangzik egy nagyon egyszerű példa erre: először meg kell tanulni valamit AI nélkül is megcsinálni, akár többször elrontva, hogy később az AI valóban gyorsítani tudjon rajta.
Így már nem helyettesíti a megszerzett tudást, hanem épít rá.
Hibázás nélkül nehéz szakértővé válni
A hibázást munka közben általában szeretnénk elkerülni. A tanulás szempontjából viszont fontos szerepe van.
A szakértővé válásról szóló, az adásban említett kutatások alapján a folyamat egyik fontos része, hogy próbálkozunk, hibázunk, értékeljük a történteket, majd újra nekifutunk a feladatnak. Ahogy ez ismétlődik, egyre több összefüggést kezdünk felismerni.
Ezért egy junior fejlesztő vagy tesztelő támogatása sem feltétlenül azt jelenti, hogy minden problémára azonnal megmutatjuk neki a megoldást. Szüksége van segítségre, visszajelzésre és megfelelő eszközökre, de arra is, hogy legyen lehetősége saját magának végiggondolni egy problémát és biztonságos környezetben hibázni.
Ha ezt a részt teljesen kivesszük a tanulási folyamatból, rövid távon gyorsabb eredményt kaphatunk, hosszabb távon viszont pont az önálló problémamegoldás fejlődését nehezítjük meg.
47 másodperc: ennyi ideig figyelünk egy digitális környezetben
Az AI mellett van egy másik tényező is, amely alapjaiban változtatja meg a munkánkat: a digitális zaj.
Az adásban elhangzó kutatási adat szerint digitális környezetben a figyelmi kapacitás 47 másodperc. Ez kevesebb mint egy perc, miközben egy összetettebb szakmai probléma megértéséhez és megoldásához ennél jóval hosszabb, megszakítás nélküli figyelemre van szükség.
A munkahelyen pedig folyamatosan versenyez valami ezért a figyelemért.
E-mailek, Slack, Teams, telefon, értesítések és az egymást követő meetingek darabolják fel a munkanapot.
Egy-egy megszakítás önmagában nem tűnik soknak. A probléma akkor kezdődik, amikor egész nap váltogatunk (erről a témáról egy másik aspektusból, a context switching hátrányairól a korábbi adásban is beszélgettünk) különböző feladatok és csatornák között, miközben egyetlen dologban sem tudunk igazán elmélyülni.
Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk
Ismerős lehet az az érzés, amikor egy hosszú munkanap végén rengeteg üzenetre válaszoltunk, végigültünk több meetinget, megoldottunk egy sor kisebb problémát, mégsem jutottunk előre azzal a feladattal, amit reggel a legfontosabbnak tartottunk.
A folyamatos feladatváltás könnyen kelti a produktivitás érzését. Mindig történik valami, folyamatosan reagálunk, és szépen gyűlnek a kipipált feladatok.
Csakhogy az összetettebb problémákhoz másfajta munkára van szükség. Egy stratégia kidolgozását, egy komplex hiba feltárását vagy egy nehezebb szakmai döntést nem lehet néhány perces blokkokban, folyamatos megszakítások mellett ugyanolyan minőségben elvégezni.
A munkahelyi hatékonyság ezért nem feltétlenül azt jelenti, hogy minél több mindent csinálunk egyszerre. Sokszor inkább azt, hogy bizonyos időszakokban csak egyetlen fontos feladattal foglalkozunk.
A fókuszidő nem luxus
A beszélgetésben előkerül egy olyan példa is, amikor valaki reggel hattól este nyolcig, időnként tízig dolgozott. Igazán fókuszáltan viszont csak reggel 6 és 8, illetve este 6 és 10 között tudott haladni, amikor már nem érkeztek folyamatosan az üzenetek.
A megoldás végül nem az lett, hogy még több órát próbált belesűríteni a napjába. Fókuszidőt tett a naptárába, amikor csak az előre meghatározott, fontos feladataival foglalkozott, és külön időszakokat jelölt ki az üzenetekre, e-mailekre és rövid egyeztetésekre.
Ehhez viszont a szervezetnek is partnernek kell lennie.
Ha valaki attól tart, hogy problémát jelent, ha nem válaszol azonnal a vezetője üzenetére, hiába kapcsolja ki az értesítéseket. Egy jól működő csapatban annak is egyértelműnek kell lennie, mikor szükséges az azonnali reakció, és mikor van rendben, ha valaki egy órán keresztül nem érhető el, mert éppen egy fontos feladatra koncentrál.
A fókusz így már nem csak időmenedzsment kérdése. A szervezeti működés része.
A bizonytalanság kezelését is lehet tanulni
A munkakörnyezet nemcsak zajosabb, hanem gyorsabban is változik. Új technológiák jelennek meg, változnak az üzleti igények, módosulnak a prioritások, egy projektben pedig sokszor úgy kell dönteni, hogy nincs minden információ a kezünkben.
A régi, kiszámíthatóbb működést valószínűleg nem tudjuk visszahozni. A bizonytalanság kezelésében viszont lehet fejlődni.
Az adásban erre egészen hétköznapi példák is előkerülnek, a tereplovaglástól a hideg zuhanyig. Ezek mögött ugyanaz a gondolat áll: ha biztonságos környezetben időnként találkozunk kontrollált kellemetlenséggel és bizonytalansággal, megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk kezelni ezeket a helyzeteket.
Ez a munkahelyen is fontos. Egy tesztelő például rendszeresen találkozik változó release-ekkel, módosuló prioritásokkal, hiányos specifikációval vagy váratlan hibákkal. Nem lehet minden bizonytalanságot megszüntetni, ezért egyre értékesebb képesség lesz jól működni akkor is, amikor nincs minden előre kiszámítva.
Gyorsabb eszközök mellé jobb gondolkodás kell
Az AI használata egyre természetesebb része lesz a munkánknak. Rengeteg feladatot gyorsabban tudunk vele elvégezni, és nincs sok értelme lemondani erről az előnyről.
Közben viszont érdemes figyelni arra, hogy mit gyorsítunk fel.
Ha már értjük a problémát, van saját gondolatmenetünk, és tudjuk, mit szeretnénk elérni, az AI nagyon jó segítség lehet. Ha viszont minden nehezebb gondolkodási feladatnál rögtön kész választ kérünk, idővel pont azokból a helyzetekből lesz kevesebb, amelyekből tanulni tudnánk.
Ugyanez igaz a figyelemre is. Nem valószínű, hogy kevesebb üzenetet fogunk kapni, vagy hirtelen lelassul körülöttünk a világ. A saját működésünket viszont tudjuk alakítani.
Mert miközben szinte minden eszközünk egyre gyorsabb lesz, az elmélyült gondolkodáshoz továbbra is idő kell.
A Nálunk működött legújabb epizódjában Magyar Bea pszichológussal és trénerrel többek között az AI használatáról, a szakmai fejlődésről, a figyelemről, a digitális zajról és a bizonytalanság kezeléséről beszélgettünk.
