Kognitív torzítások a QA-ban: Így kerülik el a hibák a csapat figyelmét

Tesztpszichológia a szoftverfejlesztésben - amikor a problémát nem a technológia okozza

A szoftverfejlesztési projektekről sokszor úgy beszélünk, mintha minden kizárólag technológiai kérdés lenne. Hibák, release-ek, technikai adósság, csúszások, konfliktusok. Pedig a valóságban ezek mögött nagyon gyakran emberi működések állnak.

A Nálunk működött podcast új adásában Hamana Zsolttal és Hargitai Zsolttal a tesztpszichológia témáját boncolgattuk, és azt, hogyan jelennek meg a kognitív torzítások, az ego, a nyomás és a különböző nézőpontok a fejlesztési projektekben.

Miért lesz egy bugból vita?

Az adás egyik központi gondolata az volt, hogy ugyanazt a problémát a projekt különböző szereplői teljesen máshogy látják. A fejlesztő abból indul ki, amit implementált. A tesztelő abból, hogyan működik a rendszer felhasználói oldalról. Az üzleti oldal közben a határidőt és az üzleti következményeket figyeli.

És miközben mindenki ugyanarról a hibáról beszél, valójában teljesen más problémát próbálnak megoldani. Pont ezért tud egy egyszerű bugból hosszú vita kialakulni.

Kognitív torzítások a fejlesztési projektekben

Az adásban sok szó esett arról is, hogyan működik az emberi gondolkodás egy projektben.

Mert amikor valaki napokat dolgozik egy funkción, természetes módon kialakul benne egy meggyőződés arról, hogy az adott megoldás helyes. És amikor érkezik egy visszajelzés vagy egy hiba, ami ennek ellentmond, az ember automatikusan védekezni kezd. Ez nem feltétlenül szakmai probléma. Sokkal inkább emberi reakció.

És pontosan ezért olyan nehéz sokszor objektíven kezelni egy hibát.

Mikor lesz egy bugból feature request?

Az egyik legérdekesebb része az adásnak az volt, amikor a bug vs feature request helyzetekről beszélgettünk. A projektekben nagyon gyakori, hogy egy tesztelő hibának lát valamit, a fejlesztő viszont azt mondja rá, hogy az új igény vagy specifikációs pontosítás. Ilyenkor általában nem maga a rendszer a bizonytalan, hanem az, hogy a csapat tagjai hogyan értelmezik a követelményeket.

És amikor ezek a nézőpontok nem találkoznak időben, abból gyorsan konfliktus alakulhat ki.

Release pressure és döntési helyzetek

A release előtti időszak szinte minden projektben kiemelten érzékeny. Ilyenkor nő a nyomás, szűkül az idő, és egy kritikus hiba teljesen át tudja alakítani a csapat működését. Megjelenik a stressz, a bizonytalanság és az a kérdés, hogy kiadják-e az adott verziót vagy sem és ezek a döntések ritkán teljesen objektívek.

A technológiai szempontok mellett ugyanis ott vannak az üzleti érdekek, a felelősség, a határidők és az emberi reakciók is.

Hogyan épül fel a technikai adósság?

A technikai adósságot sokan kizárólag technológiai problémának látják, pedig a háttérben sokszor teljesen emberi döntések állnak. Egy hibát félretolnak, mert közeleg a release. Egy problémára már nincs idő visszamenni. Egy vitát elenged a csapat, hogy tudjanak tovább haladni.

Rövid távon ezek logikus döntéseknek tűnnek. Csakhogy idővel ezek a kompromisszumok elkezdenek felhalmozódni, és a projekt működésére is hatással lesznek.

Az AI nem fogja megoldani az emberi működést

Az adás egyik legerősebb gondolata az volt, hogy az AI fejlődése önmagában nem fogja megoldani a projektek emberi oldalát.

A technológia segíthet automatizálni folyamatokat, gyorsíthat döntéseket vagy támogathatja a fejlesztést, de a konfliktusok, a különböző nézőpontok és az emberi reakciók továbbra is jelen lesznek. Mert a projektekben továbbra is emberek dolgoznak.

Összegzés

A tesztpszichológia talán az egyik legkevésbé tárgyalt, mégis az egyik legfontosabb oldala a szoftverfejlesztésnek.

Mert egy projekt működését nem csak a technológia határozza meg, hanem az is, hogyan kommunikálnak egymással az emberek, hogyan reagálnak a hibákra, és hogyan hoznak döntéseket nyomás alatt.

A Nálunk működött podcast új adása pontosan ezt az emberi oldalt járja körbe.

Az epizód már elérhető a TesterLab csatornáin!